Kedves Olvasó!

2014. év vége felé közeledünk. Mostanra már körvonalazódik minden gazdálkodóban, hogy milyen támogatásokra számíthat saját gazdaságán belül. Ugyan még kevés konkrétumot ismerünk, de alakul az összkép. 

Állattartóként és húsmarhatartóként azt gondolom pozitívan nézhetünk a jövőbe. Eddig is élt bennem az a vélemény, hogy az a gazdálkodó kapjon támogatást, aki valóban dolgozik az adott ágazatban, olyan mértékben, amennyi munkát, költséget és kockázatot beletesz a munkájába. Az eddigi hírek alapján úgy látom, a támogatások ebbe az irányba mozdulnak. A szarvasmarha (hús-, tej-) ágazatban a támogatások kifizetéseit termeléshez fogják kötni, viszont már akár egy állatlétszámtól is lehet igényelni. Nekem, kisvállalkozónak ez pozitív. 

Elgondolkodtató számomra az a tény, hogy 2020. után viszont a tervek szerint drasztikusan csökkenni fognak a mezőgazdasági támogatások. Ennek magyarázata az, hogy az unió versenyképességének fokozásához vissza kell venni a mezőgazdaságra fordított összegeket. 

2020-ig viszont még jelentős támogatásokra számíthatnak az ágazat szereplői. Most kell tehát fejleszteni, a már meglévő technológiákat javítani. Elgondolkodtató a feldolgozóipar bővítésére, fejlesztésére való törekvés, hiszen a lakosság élelmezése alapvető feladat. Véleményem szerint országon belül is törekednünk kell az önellátásra (és családon belül is). Nekem legalábbis ez egy szimpatikus irány lenne. 

Nagy kérdés továbbá a számomra, hogy ha 2020. év után a támogatások lecsökkennek, esetleg javarészt meg is szűnnek, az milyen hatással lesz az élelmiszerárakra? Ezen kívül a versenyképességünk szempontjából jó e nekünk, hogy Európa szerte egységesen visszaszorulnak a támogatások a mezőgazdaságban, talán éppen erre van szükségünk?  

Kedves Olvasó! Amennyiben van erről véleményed, gondolatod, úgy kérlek, oszd meg velem!

További szép csodás őszi napot neked!

Nagy Fruzsi,